Blogolj!

NINA - Sleepwalking

2018.06.07.
Ragnar Volarus

A nyolcvanas években NENA, most pedig NINA. Mindketten Németországban születtek, és utóbbi most időutazásra visz minket. Vissza az előbbi idejébe. 

NINA (aki Nina Boldt néven látta meg a napvilágot) hatévesen kezdett neki az énektanulásnak, és szerencsére a mai napig dalolászik. Ennek köszönhető most a Sleepwalking című album. Ami persze nem minden előzmény nélküli, hiszen 2013 óta folyamatosan adta ki a kislemezeket, de ez az első nagylemeze. Amikor komolyabban is felfigyeltek rá, az a My Mistake című dal után történt 2014-ben, ennek ellenére ő nem rohant és továbbra is csak egy-egy számmal jelentkezett, amik közül az egyik többek a lemez nyitódala lett, mégpedig a Beyond Memory, de a One of Us és a Purple Rain is megtalálható a 11 számot tartalmazó albumon (persze ha a Deluxe verziót vásároljuk meg akkor szorozzunk kettővel, mert minden dal instrumentális verzióját is megkapjuk). Emiatt nem is mondhatjuk, hogy a Sleepwalking egy összecsapott darab, de az eltelt idő és a belefektetett munka meg is hallatszik az anyagon.

A synthwave zenék között NINA a finomabb, dallamosabb vonalat viszi, és szerencsére a vokál sem hiányzik. Ez utóbbi nekem személy szerint szinte alaptartozék ehhez a zenéhez, és a német születésű, de már Londonban élő hölgy ebben nem is rossz. Mondhatnánk gyönyörű hangja van. Tényleg sokat kellett várni erre a nagy bemutatkozásra, de a Sleepwalking egy nagyon élvezetes, dallamokban rendkívül erős utazásra visz minket. Minden másodperce kincs.

Ami viszont érdekes, hogy a fórumokat és a Youtube videók alatti hozzászólásokat olvasva, szinte minden dalnak megvannak a rajongói. Ami ékes bizonyítéka annak, hogy ez tényleg egy jól összerakott anyag. Nem hiába, jó munkához idő kell, és NINA jó munkát végzett. Az egész album meghallgatható a népszerű videómegosztón. Mindenki döntse el maga, melyik a személyes kedvence.

Címkék: Synthpop

FM84 - Atlas

2018.02.02.
Ragnar Volarus

A zenerajongók szívében mindig is különleges helyet foglalt el a 80-as évek zenéje. Az FM-84 lemeze úgy nosztalgikus, hogy közben egy igazi modern mestermunka.

Igazi virágkorát éri a synthwave hullám. Van köztük olyan darab, amit rögtön továbbnyomok amint meghallom, ám igazi kincseket is lehet találni. Ilyen például a The Midnight - Endless Summer vagy Michael Oakley - California című albuma. És ide tartozik bizony az Atlas is. Érdekes párhuzam Oakley és az FM-84, azaz Col Bennett között, hogy mindketten skót származásúak. 

A lemez nem árul zsákbamacskát, már a lemezborítón ott vannak a 80-as évekre jellemző neon színek, és az egész album az első másodperctől az utolsóig olyan, mintha legalább harminc éve írták volna. Jó értelemben. Bizonyítékként itt a második dal az Atlasról, a Running In The Night.

Nekem valahogy még ebben a taknyos és szürke februárban is az igazi nyarat hozza el. Az albumon 11 dal található, ebből hat színtiszta instrumentális és öt olyan, amihez valaki a hangját adja. És ez utóbbiak, a vokálos szerzemények adják a sava-borsát az egésznek. Ollie Wride tényleg olyan mint aki ottragadt még az elmúlt évezredben.

Egy másik igazi gyöngyszem a Let's Talk, aminek egész egyszerűen minden hangja a helyén van. Annyira tökéletes, hogy ezt hallgatva maga Don Johnson emeli le a Miami Vice-ot a polcról újranézésre.

Ha valaki nem kapott ennyitől sem ihletet arra, hogy próbát tegyen az egész albummal, azzal most teszek egy utolsó kísérletet. A filmélményekre koncentrálva. Mert a lenti videóban, Végtelen történet, Vissza a jövőbe, Elisabeth Shue és sokminden ami miatt jó volt megélni a 80-as éveket. Nagyon stimmel!

Szerencsére az egész album ingyen és bérmentve meghallgatható ide kattintva.

Címkék: Retro, Synthpop, Synthwave

Ezeket a cikkeket olvastad már?