Blogolj!

Fluor fenyegetőzött, ezért léptek le a Wellhello zenészei

2018.10.19.
Dorogi László

A Wellhello eddig nyugodtan és sebesen sikló hajóját nem a pénz és nem a drogok lékelték meg, hanem Fluor Tomi méretes egója. Felrobbanni látszik a gecigránát...

A héten sorra jelentették be közösségi oldalaikon a Wellhello zenészei, hogy kilépnek a produkcióból, az okokat azonban nem firtatták. A Wellhello magja, azaz Fluor Tomi és Diaz szűk szavú közleményben reagált a némileg váratlan felmondásokra, de a történteket egyszerűen azzal magyarázták, hogy eltávolodtak egymástól a csapat tagjai: más irányba változtak ők és más irányba változtak a zenészek, ezért a jövőbeli gyümölcsöző munka érdekében más stábbal folytatják a muzsikakészítést.

Nem lenne ez meglepő, előfordul az ilyesmi a hasonló formációk esetében, hogy a "sztárok" nagy egója elnyomja az alárendelt zenészeket, a történet viszont közel sem ilyen egyszerű, ugyanis a nyúlfarknyi kinyilatkoztatásra a lelépő hangszeresek közösen reflektáltak.

Kocsis Máté (dob), Szász Csaba (basszusgitár), Varga Gergő (gitár), Wagner Emil (billentyű), Lugosi Dániel (főhangmérnök) és Por Botond (monitorkeverő) azzal indokolja távozását, hogy egy október 12-i, karácsi buli után az egész zenekart érintő véleménykülönbség miatt Fluor Tomi e-mailben megfenyegette zenészeit, hogy aki nem ért vele egyet, azt be fogja perelni. Az egyet nem értők táborát erősítette Bartók Máté szaxofonos és gyakorlatilag az egész Wellhello zenekar is, ráadásul a következő esti, Akváriumban megtartott koncert előtt Fluor minősíthetetlen hangnemben beszélt zenészeivel.

Bartók Máténak kijutott a jóból, Fluor őt sms-ben külön is megfenyegette, a szaxofonos pedig testi épsége védelmében rendőrségi bejelentést tett, ez pedig az egész zenekarnál betette a kaput, ahogy ők fogalmaznak, ez a magatartás nem fér össze a zenekari tagok elveivel, ezért léptek ki a produkcióból. Úgy látszik Fluor Tomi agyában felrobbant a gecigránát.

Címkék: Pop, Wellhello

Világsztárt igazolt a Sziget Fesztivál

2018.09.20.
Dorogi László

Jövőre négy Grammy és összesen több mint 100 nívós zenei díj tulajdonosa érkezik Budapestre. Egy személyben.

Fotó: Cosmopolitan

Ed Sheeran, napjaink egyik legmeghatározóbb pop előadója elfogadta a Sziget meghívását, így ő lesz a 2019-es fesztivál első napjának headlinere. Sheeran - fiatal korából adódóan - nincs régóta a zenei pályán, alig tíz év alatt viszont fantasztikus sikereket ért el, többek között bezsebelt például 4 Grammy-díjat is. Legutóbbi slágerét, a Shape of you-t már közel 4 milliárd alkalommal játszották le a YouTube-on, s ha mindez nem lenne elég, Sheeran még a Brit Birodalom Rendje címmel is büszkélkedhet, amit zenei tevékenységéért és a jótékonyság terén végzett szolgálataiért érdemelt ki.

Jó, jobb, Perfect!

Van úgy, hogy egy feldolgozás jobban sikerül mint az eredeti. Nem sűrűn, de előfordul. Itt most nem arra gondolok, hogy Justin Bieber pofátlanul "beleénekelt" a Despacito-ba, mert attól inkább jelentősen csökkent az élvezeti érték. Ed Sheeran viszont csavart egyet a dolgon. Legutóbbi albumán van egy dal, a Perfect, ami címéhez hűen egy káprázatosan jól sikerült darab.

Kádár Tamás, a Sziget főszervezője elmondta, már több mint egy éve tárgyatak Sheeran ügynökségével, ezért különösen nagy öröm, hogy már ilyen korán bejelenthették. Ez lesz egyébként a jellegzetes vörös hajáról ismert énekes első koncertje Magyarországon, ami pedig még nagyobb szó, hogy mindössze egyetlen további fesztiválon lép fel a Sziget mellett jövő nyáron, a stadion-koncertjei mellett.

A brit énekes, dalszövegíró, gitáros, producer, színész - nevezzük egyszerűen polihisztornak - 2011-ben, "The A Team" című dalával robbant be a köztudatba, első albuma pedig hétszeres platina lett az Egyesült Királyságban. Ennek örömére hallgassuk is meg ezt a dalt, mert az egyik legjobb szerzeménye.

Címkék: Pop

60 éves a Popnagyi, Madonna

2018.08.16.
Ragnar Volarus

A mai napon hatvanéves a popzene botrányhősnője - most már botránynagyija - Madonna. Aki amellett, hogy zenéjével is lenyűgözte a világot, legalább ugyanennyiszer botrányaival is a címlapokra került. A hétszeres Grammy-díjas énekesnő életmódjáról, provokatív színpadi fellépéseiről és klipjeiről - gondoljunk csak a Like a prayer-re - sokszor többet cikkeztek, mint zenei teljesítményéről, de Madonna Louise Ciccone nem az a fajta, aki ettől zavarba jött. 

"Kemény vagyok, ambiciózus, és pontosan tudom, mit akarok. Ha közben szajha leszek, az is belefér." 

Fotó: Kevin Mazur/Getty Images for MDNA SKIN

Az énekesnő 1958-ban látta meg a napvilágot a Michigan állambeli Bay Cityben, Madonna Louise Ciccone néven. Szülei olasz származásúak voltak. Apja, Tony Ciccone a Chrysler mérnöke, felesége, Madonna Fortin táncosnő volt. Az énekesnő ötévesen veszítette el édesanyját, apja ekkor több házvezetőnő segítségével igyekezett kordában tartani hat gyermekét. Végül az egyik házvezetőnőt, Joan Gustafsont, oltár elé is vezette. A gyerekek viszont nem hazudtolták meg olasz vérüket, lázadoztak, és Madonna - bár az átlagnál jobb tanuló volt - szigorú mostohájával szembeni nem titkolt ellenszenvét botrányos iskolai viselkedésével mutatta ki. A szünetekben a folyosón cigánykereket hányt és fejjel lefelé lógott a mászókákról, hogy a fiúk láthassák fehérneműjét.

Mindezek ellenére felvételt nyert a Michigani Egyetemre, de 1978-ban otthagyta az iskolapadot és New Yorkba költözött. Ő híres akart lenni. 1982-ben eláírta első szerződését a Sire Recordsszal, és kiadta első kislemezét, az Everybodyt, majd Burning Up című dalát. Harmadik felvétele, a Holiday pedig bekerült a nemzetközi slágerlisták élmezőnyébe. 1983-ban jelent meg első albuma, a Madonna. Disszonáns hangzásvilágú zenéjében felhasználta a diszkózene elemeit, az akkor újdonságnak számító Linn-féle dobgépet, szintetizátort. A korong Borderline című nótája bekerült a slágerlisták első tíz dala közé.

Miközben a Lucky Star a negyedik helyre kúszott fel, Madonna a filmvásznon is elkezdett szerepelni, és 1985-ben forgatni kezdte a Kétségbeesve keresem Susant című filmjét. Második albuma a Like a Virgin 1984 végén került a boltokba, és 21 millió példányt adtak el belőle. A címadó dal hat hétre meghódította a listák csúcsát. Ezzel pedig Madonna végérvényesen nemzetközi sztár lett, híre szélviharként söpört végig a világon.

A következő dal a Material Girl volt ami felforgatta a slágerlistákat, ezután pedig elkerülhetetlen volt a koncertkörút, amit a Beastie Boys társaságában kezdett meg az énekesnő. 1985-ben a Crazy for You tört a listák élére, és ekkor került elő egy hat évvel azelőtt forgatott erotikus drámája, ráadásul a Playboy és a Penthouse is közölt róla korábban készült ruhátlan fotókat. Azonban ez sem tudott ártani - sőt -az akkor már rettentően népszerű Madonnának. Tizenévesek milliói rajongtak érte, utánozták öltözködését, sminkjét, vásárolták lemezeit. Még ugyanebben az évben Sean Penn felesége lett, de viharos kapcsolatuk 1989-ben válással ért véget.

1986-ban Patrick Leonarddal kezdett együtt dolgozni, aki a nyolcvanas években született slágerei többségének társszerzője volt, többek között a Live to Tellnek is. A megelőző két albumánál összetettebb hangzásvilágú True Blue minden szempontból hatalmas sikert aratott, Amerikában és az Egyesült Királyságban is a listák élére került, és csak az Egyesült Államokban 5 millió példány fogyott belőle. A Papa Don't Preach Madonna negyedik száma, amely az Egyesült Államokban a Billboard 100-as listán az első helyig jutott. Miközben zenei karrierje szárnyalt, Sanghaji meglepetés című komédiáját hatalmas bukásként értékelték a kritikusok.

1987-ben újabb dala, az Open Your Heart tört az élre. Ugyanebben az évben láthatta a közönség a mozipénztáraknál szégyenletes bukást szenvedett Ki ez a lány? című filmjét. 1989 tavaszán dobta piacra legnagyobb hatású albumát a Like a Prayert, amely a rock, a pop és a dance elemeit ötvözi, rajta három Top Ten Hit dallal: Express Yourself, Cherish, Keep It Together. 1990-et a Blonde Ambition turnéval töltötte, valamint a Dick Tracy című krimi forgatásával, a rendezői székben Warren Beatty ült.

1992-ben látott napvilágot Sex című könyve, amely több száz erotikus képet tartalmazott az énekesnőről, de felbukkant a könyv lapjain Isabella Rossellini, Naomi Campbell és Vanilla Ice is. Megkapta a szexuális botrányhősnő "címet", de ez semmitől sem tartotta vissza. Erotica albuma több mint kétmillió példányban fogyott el. Két évvel később jelent meg Bedtime Stories című albuma, amely háromszoros platinalemez lett az Egyesült Államokban. Ebben a gyűjteményben szerepelt legnagyobb sikere, a Take a Bow.

1995-ben alig észrevehetően arculatot váltott, de ennek is oka volt. Nagyon szerette volna megszerezni  Andrew Lloyd Webber Evita című musicaljének címszerepét. Ez végül olyannyira jól sikerült, hogy teljesítményéért 1997-ben Golden Globe-díjat kapott. A forgatás befejezésekor jelentette be terhességét első gyermekével. 2000-ben született meg második gyermeke Guy Ritchie filmrendezőtől. A Halj meg máskor című James Bond-film címadó dala, a Die Another Day 2002 egyik legsikeresebb felvétele volt.

2005-ben a Confessions on a Dance Floor lemezzel visszatért a dance műfajához, majd 2008-ban következett a Hard Candy, amelyről egyetlen dal, a 4 minutes került az első öt közé. Albumát a 2009 szeptemberében befejezett Sticky & Sweet turnéval támogatta meg, amelynek során Budapestre is ellátogatott. Egy hónappal később elvált Ritchie-től.

2012-ben vehették a kezükbe rajongói tizenkettedik stúdióalbumát MDNA címmel. Az album népszerűsítéséről a Super Bowl szünetében sugárzott fellépése gondoskodott. A gyűjtemény Give Me All Your Luvin' című dalán Nicki Minaj és M.I.A. is közreműködött. 2015-ben a Rebel Heart albumon olyan producereket vonultatott fel, mint Diplo, Avicii és Kanye West. 2016 októberében átvehette a Billboard Woman of the Year díját.

Most elérve a hatvan éves kort, 350 millió eladott lemezzel a háta mögött, úgy látszik, egy kis szünetet tart, hogy több időt tölthessen négy örökbefogadott gyermekével. Közben adományokat gyűjt a Malawiban élő árvák és más kiszolgáltatott helyzetű gyermekek támogatására.

Isten éltesse sokáig Madonnát! Ha Tina Turner a Rocknagyi, akkor mostantól Madonna nyugodtan lehet a Popnagyi. 

Címkék: Madonna, Pop

Gwen Stefani - You Make It Feel Like Christmas

2017.12.10.
Ragnar Volarus

Hamarosan itt a karácsony, és az unalomig ismételt dalok. Most próbálok néhány alternatívát kínálni különböző stílusokban az ünnepi hangulat megteremtéséhez.

Kezdésnek itt van az egykori No Doubt énekesnőjének, Gwen Stefani-nak a lemeze. Az énekesnő szólóban is sikeres tudot lenni, de elég sokáig nem hallatott magáról. 2006-ban jelent meg lemeze, a The Sweet Escape, majd újra dolgozni kezdett a No Doubt-al, de megszületett második gyermeke, így végül eléggé elhúzódott a projekt. Szólóban legutóbb tavaly adott ki lemezt, This Is What the Truth Feels Like. Gwen az évek alatt a divatszakmába is belekóstolt és mostanra saját kollekciója is van. 

És szerencsére ezen a karácsonyon sem kell őt nélkülöznünk, hiszen elkészítette első tematikus lemezét a szeretet ünnepére. A You Make It Feel Like Christmas album címadó dalát ráadásul jelenlegi kedvesével, a countryénekes Blake Shelton-nal adja elő. Íme:

És bár leginkább ez egy szerelmi vallomás egymáshoz, de simán elhallgathatjuk miközben díszítjük a fát, vagy éppen a bejglit sütjük. Talán kicsit füllentettem mikor azt állítottam, hogy nem a megszokott dalokat ajánlom. De azért talán néhány nagy klasszikus elfér. Merthogy ezen a lemezen is van Jingle Bells, Let It Snow, Silent Night, White Christmas és Last Christmas, de előbbi négyet kiválóan testre szabta az énekesnő. Utóbbiból meg nem lehet nagy csodát csinálni, de azért Gwen megpróbálta és nem tört bele teljesen a bicskája. Tojáslikőrrel elmegy.

A címadó dal mellet pedig vannak nagyon kellemes darabok, a My Gift Is You és a Never Kissed Anyone With Blue Eyes Before You elmegy romantikus dalnak is, persze ha csengőszóval kísérik a háttérben, máris ott a helye egy karácsonyi lemezen. Utóbbi kitalálják kinek szól?

Blake Shelton

De mivel ez a szeretet ünnepe, még ez is belefér, így akik kedvelik őt, ne hagyják ki ezt a lemezt. Íme néhány bizonyíték, hogy Gwen 48 évesen is gyönyörű, a hangja pedig még mindig összetéveszthetetlen.

Ha nem lenne elég.

Címkék: Karácsony, Pop

Taylor Swift - Reputation

2017.12.03.
Ragnar Volarus

Egymillió példány fogyott mindössze négy nap alatt Taylor Swift új albumából az Egyesült Államokban: az amerikai énekesnő ezzel a legtöbb lemezt eladó művész lett idén hazájában. A Billboard magazin szerint az énekesnő Reputation című hatodik albumából 1,04 millió példányt kapkodtak el a rajongók ilyen rövid idő alatt. Swift ezzel maga mögé utasította 2017 eddigi legjobban fogyó korongját, Ed Sheeran - Divide című albumát, amelyből 919 ezer példányt vásároltak márciusi megjelenése óta.

A Reputation az énekesnő negyedik olyan albuma az 1989, a Red és a Speak Now után, amelyből egymillió példány fogyott egyetlen hét leforgása alatt. 2012 óta csupán Adele-nak és Swiftnek sikerült eladnia egymillió példányt egyetlen albumból hét nap alatt. 

Swift új albuma várhatóan első helyen debütál az albumeladási listán Nagy-Britanniában, ahol több mint 65 ezer példány fogyott belőle a hétvégén. Az amerikai énekesnőnek azonban valószínűleg még így sem sikerül legyőznie Sheerant a szigetországban. A brit énekes és dalszövegíró Divide című lemezéből 672 ezer példány fogyott márciusi megjelenésének első hetében, ezzel az albumeladási ranglista történetének harmadik leggyorsabban fogyó albuma lett, Adele 25 (800 ezer példány), és az Oasis Be Here Now (696 ezer példány) korongja után.

Ebből is látszik, hogy nekünk itt Európában még van egy kis ízlésünk. Merthogy ez az album egy tragédia. Ebben már sehol nincsen Taylor Swift. Akit lehetett szeretni vagy nem, mondjuk a kicsit negédes Love Story-ért, de legalább tudtuk, hogy ő Taylor Swift. 

Akkor még ugye country előadóként szerepelt a díjátadókon, ez az album ebben a kategóriában már biztosan nem lesz jelölt. De ha van igazság, akkor maximum a zenés citrom-díj átadásánál jön szóba. Szinte felfoghatatlan miért kell beállni milliomodiknak a sorba és ezt a mai hányadék csaj-popzenét nyomni. Értem én, hogy felnőtt már és nem mehet tovább a kislányos stílus, de ezt meg már hallottuk több mint elégszer. 

Persze a baj már nem most kezdődött, hiszen négy-öt éve is hallhattuk, hogy változtatott. De akkor még megmaradt egy elfogadható szinten. Nem mondom, hogy szó nélkül odaadnám ezért a Grammy-díjat, de ha kellően sokat hallgatom, még akár dúdolnám is.

Ezzel szemben itt az új lemez első dala, próbálják meg eldúdolni. Ráadásul érezhetett valamit a művésznő, mert meztelenkedést imitálnak a klipben. Emiatt lesz komoly nézettsége, nem a zene miatt.

Ez az első alkalom, hogy nem bíztatok senkit arra, tegyen egy próbát az albummal, mert érdemes. Nálam ahogy jött, úgy ment is. Számomra az album címe is egy vicc. Reputation? Hírnév? Ezzel az albummal? Az eladási számok alapján sajnos az. De művészileg? Ugyan kérem.

Inkább tényleg hallgassák meg újra Ed Sheerant, aki nem trendi, viszont cserébe nagyon jó. Ezt a Taylor Swift-féle borzalmat pedig igyekszem elfelejteni. Pusztuljon az igénytelen popzene!

Több szót nem is vesztegetnék erre! UFF! Én beszéltem.

Címkék: Pop

Fiorella Mannoia - Combattente

2017.11.30.
Ragnar Volarus

Biztosan előfordult már önökkel, hogy egy film végén csak ültek és néztek maguk elé. Majd megszólalt a zene, ami még tovább fokozta a hatást. Én most pontosan így jártam néhány napja. Ajánlottak egy olasz filmet (Perfetti sconosciuti - Teljesen idegenek) aminek rém egyszerű az alapszituációja, igazából egy hét szereplős kamaradráma.

"Hét jó barát találkozik azért, hogy együtt vacsorázzanak. Az este folyamán egy furcsa játékba kezdenek: úgy döntenek, hogy az asztalra rakják mobiltelefonjaikat és bárkinek is jelez a telefonja, együtt hallgatják meg a kihangosított hívásokat, együtt olvassák el a bejövő SMS-eket, és együtt néznek meg minden beérkező képes vagy szöveges tartalmat. Mivel barátokról van szó, úgy hiszik, hogy ismerik egymást, de ez a játék váratlan titkokat is felszínre hoz..."

Rég volt ilyen filmes élményem. Annyira emberi, és annyira igaz a történet. Tehát csak ott ültem, és akkor meghallottam Fiorella Mannoia hangját.

Amire rögtön odafigyeltem. Bevallom gyengém az olasz nyelv. Természetesen a magyar a világ legszebb és legcsodálatosabb nyelve, de számomra egyértelműen az olasz a második. A dallama, a csengése egészen elvarázsol. Nos, lepörgött az utolsó jelenet, és elkezdődött ez a dal.

Mi sem természetesebb utánanéztem a hölgynek. Mert bevallom, a nagy neveken kívül nem ástam bele magam az olasz popzenébe. Tehát Eros Ramazzotti, Jovanotti, Laura Pausini, Gianna Nannini, Tiziano Ferro, Vasco Rossi mellett ő eddig kimaradt. És büszkén kijelenthetem, azon szerencsések közé tartozom, akik hallották élőben énekelni Adriano Celentano-t.

De térjünk vissza a hölgyre, aki nem ma kezdte a zenélést. Eleinte filmekben szerepelt dublőrként és kaszkadőrként és ezek után ragadott csak mikrofont. 1954. áprilisában született Rómában, édesapja Luigi Mannoia szicíliai származású kaszkadőr volt. Két testvére van: Maurizio Stella és Patirzia. Testvéreivel együtt kezdetben apja mesterségét űzték: kaszkadőrként és dublőrként dolgoztak, több olasz filmben: az 1968-as Non cantare, spara filmben Fiorella Lucia Mannucci színésznő dublőre volt. Kaszkadőre volt emellett Monica Vittinek, az 1971-es Vadászat fimben pedig Candice Bergen kaszkadőrje.

A zenei életben 1968-ban debütált, amikor részt vett a Castrocaroi Fesztiválon, nem aratott győzelmet, ám a fesztivál után sikerült lemezszerződést kötnie.

Elképesztő pályafutás áll a háta mögött, különleges, nagyon jellegzetes kicsit mély hangja élőben is nagyon jól szól. Az alábbi videón erre bizonyítékot is szolgáltatok. 2009. június 21-én Laura Pausini kezdeményezésére több olasz énekesnővel együtt fellépett az Amiche per l'Abruzzo jótékonysági koncerten, aminek bevételét az l'aquilai földrengés áldozatainak megsegítésére fordították. A koncerten Laura Pausinivel, Gianna Nanninival, Elisaval és Giorgiaval együtt énekelték el a Quello che le donne non dicono dalát.

Négyszer indult a Sanremói Dalfesztiválon. Először 1981-ben Caffé nero bollente dalával, aminek a szövegét Mimmo Cavallo és Rosario De Cola írták, a dalversenyen végül a 11. helyen végzett. 1987-ben szerepelt másodszor Sanremóban, amin a Quello che le donne non dicono (Amit a nők nem mondanak ki) című dalt énekelte el (lásd a fenti videót), amit eredetileg Fiordaliso énekesnőnek szántak. A dal végül 8. helyezést ért el és elnyerte a Kritikusok Díját. 1988-ban ismét szerepelt a fesztiválon és újra hazavihette a Kritikusok Díját a Le notti di maggio dallal. Legutóbb idén, azaz 2017. februárjában a Che sia benedetta (Hogy legyen áldott) című dalával bekerült a döntőbe, ahol a második helyen végzett.

Olaszországban imádják, több mint egy tucat albuma, öt élő koncertlemeze jelent meg, tizenöt válogatáslemezen szerepelt és három cover lemezt is kiadott. Én most a 2015-ös Combattente lemezével kezdtem és nagyon jó volt hallgatni. Igazi dallamos, jól hangszerelt lemez, így eldöntöttem, bepótolom az elmaradásomat és máris elkezdtem a korábbi albumait is hallgatni.

Hálás vagyok a filmért, ami igazi élményt jelentett, és ugyanakkor hálás vagyok a filmnek azért, hogy megismertette velem a nagyszerű énekesnőt, Fiorella Mannoia-t. És kicsit újra ráirányította a figyelmemet az olasz előadókra. Azt hiszem elő is kell keressem az Eros Ramazzoti - Eros Roma Live dvd-t, ami egy kötelező darab és nagy kedvenc a gyűjteményemben. Káprázatos koncert!

Persze előbb még tartok egy Fiorella Mannoia maratont. 

Címkék: Itália, Könnyűzene, Pop

Boggie - 3

2017.11.05.
Ragnar Volarus

Csemer Boglárka, vagy ahogy többen ismerik Boggie immár harmadik nagylemezét adta ki, de az elsőt édesanyaként. 

Igazán ismert akkor lett, mikor a Wars for Nothing című dallal jelentkezett A Dal 2015 műsorba, és meg is nyerte. Persze előtte 2013-ban megjelent Boggie címet viselő albuma, amin már akkor csak saját – magyar, francia, és angol nyelven írt – szerzeményeket találhattunk. A lemez előkelő helyen szerepelt az amerikai Billboard lista 4. majd 17. helyén. Ugyanebben az esztendőben jelent meg Parfüm című videoklipje, amely több mint 10 milliós nézettsége felett jár. 

2014-ben All Is One Is All címmel jelent meg a második albuma, szintén magyar-francia és angol nyelven. Ez az anyag már itthon is meghozta a sikert, az Év POP lemeze kategóriában győzött is a FONOGRAM díjátadón. És ezen a lemezen szerepel a Wars for Nothing című dala, amellyel benevezett A Dal 2015 műsorba.

A harmadik albumra pedig - ha lehet ilyet mondani -, Boggie dalszerzői stílusa tovább csiszolódott és tökéletesedett. A lemezen kísérletezik, merészen keveri az elektronikus és akusztikus hangzást, de mindezek mellett ott a rá jellemző dallamvilág is. Természetesen megmaradt a nyelvi sokszínűség, de most a magyar szövegeké lett az igazi főszerep, amiben ezúttal Kemény Zsófi költőnő is közreműködött. Ennek köszönhetően továbbra sem kapunk bugyuta és semmitmondó dalszöveget, éppen ellenkezőleg, némelyik akár versként is megállja a helyét.

Az album egyébként rekord idő alatt készült el - de ez abszolút nem érződik rajta-, hiszen Lenke lányának 2016. decemberében adott életet, és csak ezután látott neki a munkának. A lemez pedig újabb kilenc hónap elteltével már a kezünkben. A dalok, elmondása szerint, Lenke nélkül nem születtek volna meg, egy új korszak kezdődött az életében és az elengedés lett az album fő irányvonala. Elengedi a megfelelést, a félelmeket, a rosszul sikerült kapcsolatokat, gyerekkort, múltat.

A videómegosztón pedig az egész hallgatható:

Címkék: Akusztikus, Jazz, Pop

Shania Twain - Now

2017.10.28.
Ragnar Volarus

Tizenöt évnyi csend után újra hallhatjuk Shania Twaint. De már nem ugyanazt akit hajdanán, hanem egy másik kiadást, aki sokkal jobb és érettebb.

Shania Twain eddig élete eseményekben gazdagra sikeredett. Az Eilleen Regina Edwards néven született énekesnő Kanadában, az Ontario állambeli Windsorban láta meg a napvilágot. Öten voltak testvérek, ő volt a második legidősebb közülük. Gyerekkorát Timminsben töltötte, 500 mérföldre Torontotól, ahol ojibwe ("Pattogós beszédű") indián mostohaapja, Jerry Twain és édesanyja, Sharon nevelték közösen. Shania gyakran ragadta meg gitárját és vonult vissza a szobájába, hogy énekelhessen és dalt írhasson. Édesanyja észrevette, hogy Shania igazi tehetség, ezért a rádióban, TV Stúdiókban, közösségi házakban, nyugdíjas-otthonokban is énekelt már nyolcéves korától kezdve.

1987-ben, amikor 21 éves volt, a szülei meghaltak autóbalesetben, így rá hárult az összes ház körüli munka és vigyáznia kellett a három, nála fiatalabb testvérére, vezetnie kellett a háztartást. Három évig szinte kizárólag a testvérei nevelésével foglalkozott.

Első, 1993-ban megjelent albuma finoman szólva is mérsékelt sikert aratott. Szerencsére az énekesnő ezután megismerkedett Robert John "Mutt" Lange rockproducerrel, aki felfigyelt Shania tehetségére és tovább egyengette zenei karrierjét. A második nagylemez a The Woman in Me címet kapta és több mint 18 millió példányban kelt el. Twain megkapta a minden idők legkelendőbb countryénekesnőjének járó díjat, az album nyert egy Grammyt és az év countrylemezének kiáltották ki. A sikerek ellenére azonban Shania mindig kihangsúlyozta, nagyon szomorú, mert szülei nem láthatták a sikereit. Pedig innen az 1997-ben megjelent Come On Over és a 2002-es Up! is szállította a nagyobbnál nagyobb slágereket.

1999-ben a Broadcast Music Inc. (BMI) Shaniát a legjobb dalszerzőnek és a legjobb popdalszerzőnek járó díjjal lepte meg a You’re Still the One című számért. Ezt a számot az év balladájának és az év popdalának is nevezték.

Majd következett az Up!, amiből alig egy hónap alatt 3 millió darabot adtak el és az év legjobb albuma lett. A lemezt 11 millióan vették meg csak Amerikában. Shania rekordot döntött: három egymás utáni nagylemeze több, mint tízszeres platinalemez lett: a The Woman in Me tizenkétszeres, a Come On Over hússzoros, az Up! tízszeres platinalemez minősítést kapott a RIAA-tól. 

Ekkor az énekesnő visszavonult, és csak magánélete miatt lehetett hallani róla. Házassága férjével 2008-ban romlott meg, mikor az beleszeretett Shania legjobb barátnőjébe, majd 2010. június 9-én elváltak. Néhány évvel később, 2011-ben volt egy kísérlete a visszatérésre, de egy Lyme megbetegedés miatt veszélybe került a hangja, így ebből végül nem lett semmi. Egészen mostanáig. A visszatérés pedig a történtek után szinte kész csoda.

Shania Twain pályája csúcsán egyedi, csak rá jellemző stílust teremtett. Ezt viszont így 15 év után már nem csinálhatta tovább, hiszen azóta nagyot változott a világ, és hát ugye értelemszerűen volt férje sem dolgozott vele ezen az anyagon. Az már az első, nyáron kiadott kislemezen is látszott, hogy egészen mást kapunk, de közel sem rosszat.

A teljes anyagot pedig most szeptemberben vehettük a kezünkbe. És bitang jó lett. Kár lett volna ha ezt a hangot nem hallhatjuk többet. Ez nem egy rehabilitációs, és a történteken rágódó lemez lett. Shania erősebb mint valaha, ahogy azt már az első kiadott dalon is énekelte, a gyógyulás fájdalmas, de ő teljesen egészséges. A Home Now és az I'm Alright is ezt hangsúlyozza ki. Sajnos a hangján icipicit érzékelni a korábbi betegséget, kicsit mélyebb mint egykor, de még mindig sok énekes éveket adna az életéből, ha ilyen hangja lehetne. 

Mivel a lemezen rengeteg tehetséges fiatal pop, rock és EDM alkotó is otthagyta a keze nyomát, így egy igen színes albumot kapunk. A nyitódal, a “Swinging With My Eyes Closed” igazi country-rock, a “Roll Me on the River” némi reggae és blues-rock egyvelege, az “I’m Alright” kísérője egy gospel-kórus. Mi kell még?

Shania ezzel nem régi önmagát hozta vissza a zenei világba, hanem egy új királynőt. Aki túl van néhány nehéz éven, de énekelni, azt még piszkosul tud! Az év egyik legkellemesebb meglepetése a visszatérése és ez az album is. Az pedig becsülendő, hogy nem most ismert zenészekkel állt össze duettezni, hogy újra reflektorfénybe kerüljön 15 év után, és idomuljon a mostani igényekhez. Egy karakán nő, akit lehet szeretni és rajongani a tehetségéért és tudásáért. 

Címkék: Country-Rock, Pop

The Script - Freedom Child

2017.10.12.
Ragnar Volarus

Az ír zenekar legújabb albuma már közel sem azt nyújtja, ami miatt népszerűek lettek, amiért szerették őket a 2000-es évek végén. Kíváncsi lennék mennyire változott meg a rajongótáboruk, mert a zenéjük az nagyon. Már legutóbbi rádióslágereikben sem dominált a gitár, de mostanra tényleg teljesen elfelejtették honnan indultak. Ez a lemez nyomokban sem tartalmaz olyat, ami akár csak óriási jóindulattal is rocknak nevezhető. Kár értük.

A Freedom Child egy ízig-vérig pop album lett. Annak nem túlságosan rossz, de tőlük viszont csalódás. Elindultak a tucat irányába. 

Témában viszont "öregedtek" és már nem szűkülnek be a szerelmi bánat kérdéskörbe. Bár a Love Not Lovers érintőlegesen ezzel is foglalkozik, már ha a Tinder-jelenségnek bármi köze is van a szerelemhez. Kár, hogy eltévelyedtek a fiúk, mert így saját magukat vesztették el. A lemezen található dalok olyanok, amik másnak jobban állnának. A Love Not Lovers mondjuk egy korai, N'Syncből éppen kiszakadt Justin Timberlakenek, az Arms to Open pedig egy One Direction lemezen is simán beilleszkedne. 

Sokat elmond, hogy az albumról elsőként kiadott Rain, elég mérsékelt sikert ért el. Alapvetően nem meglepő.

Kicsit belementek a politizálásba is, a Divided States of America az aktuális amerikai belpolitikai helyzetről szól, de annyira egyszerű és szájbarágós módon, hogy az már bántó. Bár ha jobban belegondolok egy popslágertől semmi sem bántó. A Written in the Scars talán az ami icipicit még a korábbi önmagukra emlékeztet, de ez a lemez Danny O'Donoghue hangjának teljes elpocsékolása. A The Script távolodik attól amiért szeretni lehetett őket, és elindult egy nehezen magyarázható irányba.

Persze lehet, hogy valakinek majd ez tetszik bennük. Majd a rajongók döntenek, de ezzel mondjuk egy Imagine Dragons ellen semmi esélyük. Legközelebb majd őket vesézem ki. Hallgatni is jobb mint a Freedom Childot. Mert ez a próbálkozás most nem jött be tőlük.

Címkék: Pop

Belinda Carlisle - Wilder Shores

2017.09.30.
Ragnar Volarus

Belinda Carlisle. Ismerős a név? Bevallom nekem elég messzire kellett visszarepülnöm az időben, hogy beugorjon a név. Heuréka! Én még innen ismerem.

Oh, a nyolcvanas évek popzenéje. Kim Wilde, Bananarama, Rick Astley, Pet Shop Boys és a többiek. Akkor még nem volt autotune, akkor tehetségesnek kellett lenni, hogy sztár legyél. Nem ma volt. Viszont akkoriban nem volt olyan könnyű hozzájutni ezekhez a zenékhez, később pedig zenei érdeklődésem nem ebbe az irányba mozdult, így fogalmam sem volt, hogy a hölgy még aktív. Viszont komolyan meg is lepődtem, mikor megláttam a dalok címeit. 

Adi Shakti, Ek Ong Kar Sat Gur Prasad, és így tovább. Itt valami huncutság van, gondoltam utánanézek. Mint kiderült, legutóbbi lemezajánlónk főszereplőjéhez, Tom Chaplinhez hasonlóan ő is a függőségek csapdájába esett. Csak ő az úriembertől eltérően nem vezekel, visszaemlékezik és bocsánatot kér, hanem elénekli mi segített neki, elmeséli milyen spirituális utazáson esett át, és mivel gyógyult meg.

A Kundalini Yoga közben mormolt imák adtak neki erőt, és ezeket öntötte popzene formájába. És itt most ne a mai trendi popzenére gondoljunk. Teszem hozzá, szerencsére. Belinda Carlisle jelenleg Thaiföldön él, és ezek a hatások (a szövegen kívül természetesen) érezhetőek a zenén is, a távol-keleti hangzás azért megmaradt. A tablát, egy indiai membranofon hangszert, amit klasszikus, könnyű- és vallásos zenében is használnak Dél-Ázsiában sokszor hallhatjuk, de gitár, hegedű és a dobok dominálnak igazán.

Azt viszont el kell mondani, hogy hiába hallottam őt utoljára 30 éve, a hangja még mindig varázslatos, nem nagyon változott. 

Ha valaki nem utasítja el zsigerből az effajta spirituális szemléletet (miért is tenné?) és zenei próbálkozást, az tegyen egy próbát. Én nem gondoltam volna, mikor nekikezdtem, de jólesett hallgatni.

Címkék: Pop, Spirituális

Ezeket a cikkeket olvastad már?