Blogolj!

Jókora botrányt okozott a Rammstein holokausztot is megjelenítő klipje

2019.03.29.
Dorogi László

Az ipari metál ikonjai a német történelem sötét időszakaihoz nyúltak alapanyagért a Deutschland című dalukhoz forgatott klipjükhöz. Már a fél perces promóvideó is óriási felháborodást váltott ki.

Május közepén jelenik meg a Rammstein következő - és egyes pletykák szerint az eredeti felállásban az utolsó - nagylemeze, amelynek első fecskéje a Deutschland című limitált kiadású kislemez lesz április 12-én. A valóságos botrányhősnek számító német metálarcok ezúttal sem hazudtolták meg önmagukat és már a csütörtökön megjelenő videoklipjük promójával alaposan felkorbácsolták az indulatokat Németországban.

Az ominózus kedvcsináló filmecskében a zenekar tagjai a második világháború idején működő koncentrációs táborokban fogva tartott zsidóként jelennek meg, akik éppen az akasztásra várnak, majd nemes egyszerűséggel beúszik a promotált dal címe és a klip megjelenésének dátuma. A képsorok pillanatok alatt elképesztő felháborodást váltottak ki, Charlotte Knobloch holokauszttúlélő, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának korábbi elnöke úgy fogalmazott, a zenekar átlépett egy határt, fegyvert kovácsoltak az alkotói szabadság határtalanságából és üzleti célokra használták fel az elbagatellizált holokausztot.

A promóban látott képsorok persze azonnal értelmet nyernek és kontextusba kerülnek akkor, ha megnézzük a csütörtökön megjelent videoklipet, amely egy monumentális, több mint kilenc perces kisfilmben dolgozza fel a német történelem legsötétebb korszakait, alaposan meggörbítve a tér és idő síkjait. A klip elképesztő siker, 18 óra alatt már több mint 6,5 millióan kattintottak rá.

A Rammstein nem először generál közfelháborodást klipjével, de megvádolták őket korábban nekrofíliával, a pirománia népszerűsítésével, és a kannibalizmusra való felhívással is a Mein Teil című daluk miatt. A zenekarnak rengeteg szélsőjobbos rajongója van többek között Oroszországban, de a Rammstein köztudottan és saját bevallása szerint is baloldali. Ennek ellenére a Bild azonnal a rockertársadalom jobbos szimbolikájával kapcsolatos szimpátiáját kezdte el kutatni a Deutschland klipjével kapcsolatban.

Címkék: Hard Rock

Mély lilába öltözik a Papp László Sportaréna decemberben

2019.03.25.
Dorogi László

A hard rock történelem egy nagyon ritka és különleges darabja elevenedik meg a szemünk és fülünk előtt év utolsó hónapjában Budapesten, hat év után ugyanis ismét ellátogat hozzánk a Deep Purple.

Fotó: deeppurple.com

Két fajta ember létezik a világon, az, aki ismeri Ritchie Blackmore - és a rocktörténelem - egyik leggyakrabban idézett és játszott gitárriffjét, és az, aki tagadja, hogy ismeri, de jókorát lódít ezzel. Hogy tisztuljon a kép, mutatom mire gondolok:


Na ugye. A Smoke On The Water alaptémája megkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen alapköve lett a rock zene fejlődésének, minden keményvonalas, dallamos rock muzsikát játsszó zenekarra nagy hatást gyakorolt, s számunkra most azért fontos ez, mert december 9-én ezek a dallamok is felcsendülnek a Papp László Budapest Sportarénában, ugyanis a Deep Purple hat év szünet után újra Magyarországra látogat.

Volt idő, amikor ki lehetett volna kergetni a világból ezzel a riffel, a megboldogult Hegyalja Fesztivál egyik kéregető utcazenésze például az utolsó fesztivál minden egyes napján legalább százszor belecsapott a húrokba a tokaji hegy lábánál és hogy, hogy nem, mindig erre a dallamsorra futott ki a tudománya.

A Deep Purple 1968-as megalakulása óta világszerte mintegy 100 millió lemezt adott el, legutóbb Infinite címmel jelentettek meg korongot 2017-ben. Persze a banda már nem az eredeti felállásban nyomul, a legendás felállásból Jon Lord billentyűs 2012-ben hunyt el, jelenleg Ian Gillian énekes, Ian Paice dobos, Roger Glover basszusgitáros, Steve Morse gitáros és Don Airey billentyűs alkotja a Deep Purple-t, akik ugyanebben a felállásban léptek fel Budapesten 2013-ban a Sportarénában.

A zenekar korszakos jelentőségű anyagait nehéz lenne hiánytalanul felsorolni, de ezek közé tartozik a Shades of Deep Purple és a Deep Purple címre hallgató lemez, de az In Rock, a Fireball, vagy a Machine Head című korong is. Az én személyes kedvencem pedig ez a nóta, amit szintén biztosan sokan ismernek:

Címkék: Hard Rock

Red - Gone

2017.11.11.
Ragnar Volarus

Sokan vagyunk úgy, hogy éppen a hangulatunknak megfelelő zenét tesszük be. Engem most felbosszantottak. Ezért legszívesebben ordítani lett volna kedvem, és ehhez segítséget kértem a Red nevezetű amerikai rockbandától. Mert ők aztán ehhez nagyon értenek.

De félreértés ne essék, nem csak ordítani tudnak, hanem zúzni is rendesen. Civilizált módon. Íme egy gyors bizonyíték:

Komolyan felsejlik a Rage Against The Machine, mikor elhangzik a "Wake up!". No de kik is ezek a fickók? Annyit elöljáróban elárulok, nem ma kezdték. Hiszen a jelenleg is aktív tagok, az Anthony és Randy Armstrong testvérpár, akik a gitárokon varázsolnak, valamint a billentyűs/énekes Michael Barnes 2002-ben alapította az együttest. A srácok még a középiskolában ismerkedtek össze, és eleinte az Ascencion nevezetű keresztény rockot játszó együttesben tevékenykedtek, de miután elvégezték a sulit, a hard rock irányába fordultak és Tennessee-be tették át a székhelyüket. Két évet dolgoztak első nagylemezükön, de az End of silence 2006-ban tényleg megtörte a csendet. Az albumon található Breathe into me 2007-ben az év legjobb rockdala lett Amerikában, de ugyanerről az anyagról a Lost is nyert 2009-ben. 

Itt pedig bizonyíték arra, hogy Michael Barnes énekelni is tud.

A következő album 2010-ben az Innocence & Instinct az év rockalbuma lett, és a Start Again az év rockdala. Az ezt követő lemezük, az Until we have faces csak jelölve lett, majd 2013-ban a Release the panic és 2015-ben az Of Beauty and Rage újra az év legjobb rockalbuma díját vihette haza.  

Ezzel pedig elérkeztünk 2017-hez és a Gone címet viselő nagylemezhez. Nincs új a nap alatt, ez durva jó lett. Megvan benne az erő, ugyanakkor a dallam, a gitár még mindig jól szól és Michael Barnes szintén. Kicsit talán kevesebb a kőkemény zúzás, de még mindig nagyon távol áll a Hooligans féle Haribo-rockerek világától. 

Ahogy mondtam a legelején, felbosszantottak. De nem bánom. Legalább újra a látókörömbe került a Red és ennek roppant mód örülök. Itt egy kis ízelítő, a Still alive, ami pont nem arra bizonyíték, hogy visszavettek a fiúk a keménységből.

Ezeket a cikkeket olvastad már?