Orbán: nemzeti konzultáció kezdődik
Nemzeti konzultáció kezdődik a koronavírusról és a gazdaság újraindításának intézkedéseiről - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Blogolj!

3 One Oh - 11:11

Dorogi László

Ki más lenne képes tökéletesen eltalálni a modern pop-rock muzsika fogyasztóinak ízlését, ha nem három dörzsölt producer/dalszerző, akik hosszú évek óta gyártják a slágereket, csak éppen soha nem ők aratták le a babérokat? Tökéletes zenei album nem létezik, de a 3 One Oh nagyon-nagyon magasra tette a lécet.

Júliusban dobta piacra első nagylemezét a Shari Short, Rick Seibold, Crash Cove tagokból álló pop-rock trió, a 3 One Oh. Nem hibáztatok azért senkit, ha a semminél is kevesebbet mondanak neki ezek a nevek, egy nappal ezelőtt még én sem tudtam róluk sokat (semmit). Shari, Rick és Crash viszont nem tartoznak a nyeretlen kétévesek táborába a popipar kőkemény iskolájában, olyan sztároknak írtak dalokat korábban, mint Miley Cyrus, Rita Ora, Demi Lovato, vagy a megboldogult Jonas Brothers egykori tagja, Joe Jonas. Producerként és szövegíróként régóta ismerik az átlagos zenehallgatók vágyait, több népszerű sorozat muzsikáját - többek között a Lucifer - is ők jegyezték. Így aztán nem meglepő, hogy már első nekifutásra is parádés albumot raktak össze.

A Come out and play laza fütyülgetős nyitánya azonnal megadja az alaphangot néhány másodperccel később pedig megkapjuk a fülünkbe a lüktető basszust, ami a komplett korongon végigkalauzol minket. A 3 One Oh úgy nyúl a klasszikus rock alapokhoz, hogy közben mégis teljesen modern érzetet kelt. Bár a szövegeik nem fejtik meg a világ nagy titkait, de nem is ez a céljuk. A szanaszéjjel torzított gitár és a lágy szintetizátoros fátyol olyan összhangot teremt a hangsúlyos basszus és ritmus alap mellett, hogy egészen egyszerűen képtelenek a dalok nem belemászni az ember fülébe.

A Here we go is egy banális, mégis fülbemászó dallammal nyit és senki ne lepődjön meg, ha hajaz kissé a Shameless című amerikai sorozat főcím-dalára, ugyanis azt is a formáció követte el. A dal felhőtlen, lendületes, de ez a megállapítás érvényes a komplett lemezre. A Confident Woman elején aztán a főhősnő is megvillant magából valamit, country-s dallamvezetéssel, cowboy-csizmában lép a színre, ránk kacsint, majd tüzel. A bontott gitárakkordok és minimalista gitársávok - ez is végig jellemző a korongra - tökéletesen egészítik ki és öltöztetik fel a vokálban feltűnő, leginkább az 50-es évekre jellemző megoldásokat.

A 11:11-en minden egyes számnak megvan az önálló dinamikája, a formáció pontosan tudja, mikor kell feszültséget generálnia egy-egy basszusgitár kiállással és mikor kell újra berobbantani a muzsikát.

Ha lehet ilyet mondani egy könnyed pop-rock album bármely trackjére, a Heroes & Legends a legmonumentálisabb szerzemény a lemezen. Ezzel a dallal egyébként már biztosan találkoztak azok, akik figyelemmel kísérik az amerikai sportok történéseit, ugyanis az NBA-ben és az NFL-ben is feltűnt már olyan videós montázs, amelynek a hősök és legendák szolgáltatták a zenei alapját.

Az I Want It ezek után oldja a grandiózus hangulatot, valódi bulizene, s ha már megemlítettük az Egyesült Államokat, ennek a nótának köszönhetően fedeztem fel a 3 One Oh-t: a karácsonyi NBA-közvetítések szüneteiben futó Google-reklám aláfestőjeként ütötte meg a fülemet. Ebben a dalban már hangsúlyosabban előkerül az elektromos gitár és először csillogtatja meg Shari Short különleges, rekedtes hangját, amiből később még többet kapunk.

Sokat nem is kell erre várnunk, a Criminal kissé megfogja a gyeplőket és visszafogja a tempót. Ez a dal teljesen visszarepít minket hangulatában a hatvanas években - helló bontott akkordok ismét - az énekesnő pedig itt veszi meg végképp a hallgatót.

Ha eddig nem tette volna meg az album, a She's on Fire-rel tényleg a gyomorig hatol a basszusmenettel. Itt már mindennek vége, erős késztetést érzünk arra, hogy elkezdjünk lépegetni, táncolni, bólogatni - ki-ki dönthet vérmérsékletének megfelelően. Az Eyes on you incselkedve, sejtelmesen megjegyzi, hogy bizony még mindig a célkeresztben vagyunk, le ne merjük nyomni a Stop gombot, a Here Comes Trouble pedig már-már Lenny Kravitzes dallamokkal operál. Ez egy igazi, tökös rockdal, ha a gladiátorok ma élnének, tuti erre vonulnának az oroszlánok ellen a porondra. Itt már egy kósza gitárszólót is elcsíphetnek a vájt fülűek, persze ezt azért nem viszik túlzásba, de nem is kell.

A Going out tonight country-s felütése kissé kizökkent minket a darálásból, hogy aztán újra visszatérjen a bólogatós ütemek útjára. A 11:11 összességében egy huszonegyedik századi csillámpapírba csomagolt 60-as évek, megfűszerezve némi kétezres évek beli indie rockkal. A stílusokat viszont remek ízléssel párosították össze az alkotók, így a lemez mind a 35 perce totálisan élvezhető, nem unja el magát az ember fia, amikor hallgatja. A hab a tortán, hogy sok lemezzel ellentétben az utolsó taktusig energikus, a We Got the Powerrel pedig felteszi a koronát az i-re.

Szilveszteri bulikhoz kifejezetten ajánlott, 3, 2, 1, tűzijáték!

Címkék: Indie, Indie Rock, Pop
https://zenefuleidnek.blogstar.hu/./pages/zenefuleidnek/contents/blog/88025/pics/lead_800x600.jpg
Indie,Indie Rock,Pop
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?