Blogolj!

Amy Macdonald: büszke vagyok mindarra, amit nőként elértem

Több, mint 12 millió eladott lemez után Amy Macdonald legutóbb egy válogatás albummal jelentkezett. A szimpatikus skót énekesnő ennek kapcsán eddigi karrierjéről mesélt, de megosztotta gondolatait a streaming igazságtalanságairól és a Brexit kapcsán érzett csalódottságáról is.

Fotó: The Scottish Sun

Amy, nemrég jelentetted meg első válogatás albumodat. Miért épp most érezted úgy, hogy itt az ideje visszapillantani?

A zeneipar gyorséletű és állandóan változik, sok minden hamar feledésbe merül. A mindennapi életben is fontosnak tartom, hogy néha megálljak és értékeljem mindazt, amin keresztülmentem. Immár tizenkét éve, hogy megjelent a bemutatkozó albumom. Ez egy szép alkalom az ünneplésre, hisz akkoriban még nem tudhattam, hogy mi vár rám. Nem sejtettem, hogy egy évtizeddel később még mindig turnézni fogok és ennyi rajongóm lesz.

Az albumot a ‘Woman of the World’ [Nagyvilági nő] című dalod után nevezted el. 

Igen, úgy éreztem, hogy ez jól kifejez engem. Nem járok feminista felvonulásokra, de hiszek a nők egyenjogúságában és abban, hogy mi is bármit megtehetünk és elérhetünk. Amikor beindult a karrierem még tinédzser voltam és sok mindent teljesen egyedül kellett megtanulnom és kezelnem. Ez sokszor nehezebb egy nőnek, mert például gyakran a kinézeted alapján ítélnek meg, ami nem szükségszerűen igaz egy férfi esetében. A cím azt jelzi, hogy sokszor nehéz volt az út, de büszke vagyok arra, amit nőként elértem.

Egyes dalok új verzióban csendülnek fel. Ezek tudatos változtatások vagy csak kiszínezted a régi dalokat? 

Tudatos döntés volt. Az albumok készítésekor eljön a pillanat, amikor úgy döntesz, hogy befejezed, egyébként a végtelenségig írnád. A nagy produkciókban azonban néha elvesznek a szép részletek. Egyes dalokat aztán az évek során elkezdtem eltérően játszani a koncerteken. A `Give it all up` című dal élő verzióját például ma már sokkal jobban kedvelem, mert a dalszöveg hangsúlyosabbá vált és a dallam szépsége is jobban előtör.

Hogyan kezeled a zeneipar állandó változásait?

Alig tudom követni. Minden egyes alkalommal, amikor új albumot jelentetek meg, már minden megint megváltozott.

A streaming szolgáltatás lenyomta a legális dal-letöltéseket, mivel mindenki számára egyszerű és olcsó.

De úgy érzem, ezen a területen még sok a tennivaló. Igazságtalannak tartom például, hogy a streameket hasonlóan számítják be a sikerlistás helyezésekbe, mint a cd eladásokat. Az én rajongóim inkább hanghordozókat vásárolnak és nem streamelnek vagy letöltenek. De az, hogy csak egyszer fizettek a cd-ért, nem jelenti azt, hogy azt nem játsszák le számtalanszor otthon. De ki számolja azokat a lejátszásokat? Úgy hiszem, kell, hogy legyen egy igazságosabb módja annak, hogy hogyan értékeljük az emberek  zenehallgatási szokásait. Arról nem is beszélve, hogy a művészekkel szemben sem mindig fair, mert bizonyos szolgáltatók nem fizetnek jutalékot, ahogy azt kellene. Mindez hagy egy kis keserű szájízt maga után. 

De persze a streaming azt is jelenti, hogy többekhez juthat el a zenéd, ami miatt aztán talán többen jönnek a koncertekre is. De minden pozitív hatás mellett fontosnak tartom, hogy a hallgatók a művész munkáját továbbra is értékeljék és ne tekintsék magától értetődőnek.

Nagyon fiatal voltál, amikor megjelent a bemutatkozó albumod, rajta a címadó ‚This is the Life’ sikerdallal. Milyen hatással volt a hirtelen siker a mindennapjaidra és hogyan kezelted a nyomást, ami Rád nehezedett a második album megjelenésekor? 

Ilyen komoly siker esetén nagyon nagy a nyomás, mert mindenki szemmel tartja a következő lépésed, és persze, vannak, akik arra várnak, hogy hogyan buksz orra. Ez mindig így volt, és mindig így is lesz. De azért a második albumomat is több, mint egymillióan vették meg, ami azért nem hangzik olyan rosszul (szerényen elmosolyodik).

De most, hogy így kérdezed, valóban nagyon komoly nyomás nehezedett rám, de akkoriban egyszerűen csak a folytatásra gondoltam. Mindig is őszintén büszke voltam mindenre, amit megjelentettem. Tényleg nagyon szeretem ezeket a dalokat és fontosak nekem. Az idei turnéra a `Don`t tell me that it’s over` című dalt a második albumról teljesen átdolgoztuk vonósokkal. Miközben énekeltem a színpadon, hirtelen megint éreztem, hogy milyen jó kis dal ez.

Az említett második albumon a legendás Paul Weller is játszik két dalon. Hogy jött létre ez az együttműködés?

Igen, valóban játszik a lemezen. Az ő stúdiójában vettük fel azt az albumot és előtte pedig én nyitottam az Európa turnéján. Őrület, ha belegondolok, hogy tinédzserként az első, igazi turnémon Paul Weller előzenekara voltam.

A bemutatkozó lemezed sikere után valószínűleg bárkivel együtt dolgozhattál volna, de igazából csak a harmadik lemezeden kezdtél másokkal közösen dalokat írni.

A kezdetekben egyszerűen túl fiatal voltam és nem igazán tudtam, hogy működnek ezek a dolgok. De az is igaz, hogy nehezen hagyom el a komfortzónám. Számomra nagyon fura élmény idegenekkel összeülni és a semmiből megosztani velük az ötleteid, gondolataid és az érzéseid. De a megfelelő emberekkel nagyon laza és produktív élmény lehet mindez. Amikor a harmadik albumot készítettem, sok időt töltöttem együtt Jimmyvel, aki a basszistám és a haverom is, és sokat jammeltünk. Így éreztem rá, hogy a barátaimmal könnyebben tudok közösen dalokat írni, mert ismerjük egymást és nem kínos a szituáció. Így mostanra már szívesen írok együtt dalokat a barátaimmal, mert az nem tudatos összeülés idegenekkel, hogy egy sikerdalt írjunk.

Ahogy énekled is, nagyvilági nő vagy, aki folyamatosan járja Európát. Hogy éled meg a Brexit mizériát?

Szörnyű lesz. Még mindig arra gondolok, hogy mindez csak egy rossz vicc. Az embereket átverték egy hazug kampánnyal. Ennyi. A tény pedig, hogy még mindig semmi sincs rendezve, egyszerűen csak kínos.

Büszke vagyok, hogy a skótok a maradás mellett voksoltak. És szerintem az egész Brexit kavalkád megmutatta azt is, hogy nincs fair demokrácia az Egyesült Királyságban. Hihetetlen, hogy egy teljes ország a maradás mellett voksol, és az embereket az akaratuk ellenére mégis kiráncigálják az EU-ból. Állandóan Európát járom. Nyilván vannak komoly hiányosságok, de melyik intézményrendszerben nincsenek, és végülis az EU egyik fő értéke a béke, mint cél. Boldog vagyok, hogy részese vagyok és szeretem, hogy a részese vagyok. Valamennyi ismerősöm így gondolja. Még nem is találkoztam senkivel, aki a távozás mellett voksolt volna. Érthetetlen.

Európában kiemelkedően sikeres vagy. Mivel magyarázod, hogy itt különösen azonosulni tudnak a dalaiddal? 

Valóban nagyon nagy itt a sikerem. Nem is tudom. Akikkel beszéltem, többször említették, hogy számukra nagyon autentikus vagyok, hogy lehetnék a szomszédlány vagy akár az egyik barátnőjük is,  és ez tetszik az embereknek. 

Az európai országok ilyen szempontból mások, mint Nagy-Britannia, ahol mindig az aktuális nagy dobás a legérdekesebb. Könnyen meglehet, akkor is, ha sikeres vagy, hogy holnap a kutyát sem érdekli a legújabb albumod. A kontinentális Európában az az érzésem, ha az emberek egyszer a szívükbe zártak, legtöbbször hűségesek is maradnak hozzád. Jó érzés és hálás vagyok érte.

Amy Macdonald igen aktív a közösségi médiában, Instagram oldalát  @amy__macdonald néven találják meg.

Címkék: Pop
https://zenefuleidnek.blogstar.hu/./pages/zenefuleidnek/contents/blog/86983/pics/lead_800x600.jpg
Pop
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?