Blogolj!

Nem vetődhetsz árnyékra a debreceni harmincipszivel

Dorogi László

Fesztivál, sör, lazaság, rock and roll. Az Árnyéknyúl hangzására minden bizonnyal nagy hatást gyakorolt a magyar alternatív rockzene zászlóshajójának számító 30Y, de a szövegviláguk meglehetősen távol áll a pécsiekétől. És ez nem baj.

Fotó: arnyeknyul.hu

Sok-sok évvel ezelőtt valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag még egészen máshogy görbült a tér és máshogy telt az idő. Előfordult, hogy nyaranta fesztiválról fesztiválra vándoroltunk, megittuk, amit meg kell, megettük, amit éppen tudtunk és izommerevedésig ráztuk a fejünket a lehető legtöbb koncerten. Emlékszem, egy húzós Hegyalja után Debrecenben folytattuk az önpusztítással megfűszerezett partiállatkodást a Campus fesztiválon alig két nap pihenőt közbeiktatva. Őszintén szólva ma már aligha bírnám energiával (azt meg már csak zárójelben teszem hozzá, hogy pénzzel akkor sem bírtam).

Apró jellemhibáim egyike, hogy időnként kissé képes elragadni a hév - nem a H5-ös, hanem az emberi természetű - és rá tudok gyulladni egy-egy zenekarra, amit aztán hetekig hallgatok úgy, hogy mást szinte alig. Ez történt ezen az ominózus Campus fesztiválon is, amikor hajnalok hajnalán (délután három-négy körül) éppen egy kisebb színpad előtt küzdöttünk a józanság és az alkoholmámor közötti infernóban ragadva. A színpadon a debreceni 0690 zenekar húzta a talp alá valót, bár nekünk csak a seggünk alá ment a dob meg a basszus a fűben ülve.


A 0690 nyers, őszinte rock and rolljára éppen annyira pörögtem rá, mint a napokban hallgatott Árnyéknyúl muzsikájára. Nem tagadom, a lokálpatriotizmus csírája is fellelhető a szervezetemben, ezek után már aligha okoz meglepetést, ha a nyulas fiúkról is elárulom: debreceniek. Ki vagy te? című kislemezüket idén tavasszal rögzítették Pécsett, miután a 30Y fantáziát fedezett fel bennük egy közös debreceni buli apropóján és meghívta őket a saját hangrögzítő szentélyébe. Talán ezért, talán nem, de bőven felfedezhetők harmincipszis elemek az Árnyéknyúl muzsikájában, de szerencsére a szövegviláguk egyáltalán nem olyan elvont és költői. Ez az én olvasatomban egyáltalán nem baj. 

A srácok ars poeticája rémesen egyszerű: nem akarnak sztárok lenni, de nagyon szeretnek zenélni és szeretnek gondolkozni az életen. Nem bújkálnak metaforák mögé, egyszerű zenét tolnak, egyszerű szövegekkel, egyszerű hangszereléssel. És hát miről is szól a laza, kötetlen rock and roll? Pontosan erről.


Kovács Károly (gitár, ének), Katonka Máté (dob) és Rutkovszky Dániel (basszusgitár) zenéjét hallgatva az az érzésem, mintha egy kellemesen negyven fokos, poros, kihalt színpados fesztiválplaccon sétálgatnék egy korsó sörrel a kezemben délután, de áradna belőlem a lazaság, mert jól érzem magam. Jól érzem magam, mert az Árnyéknyúl nem vetődött árnyékra, nem ígérnek sokat, de annál többet adnak. Ha valaki, hát én aztán nagyon is jól tudom, milyen nehéz négy akkordból nem elcsépelt, unalmas dalokat írni - egykor ugyanabban a próbateremben próbálkoztunk a zenegyártással, mint nyusziék -, de az érem másik oldalán ott feszülnek a könnyed rock stílus íratlan szabályai: a kevesebb néha több.


Az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program Induló Előadói Alprogramjára idén 309 formáció adta be pályázatát, közülük 76 előadó és zenekar léphetett fel október közepén a zeneipari szakemberekből és zenészekből álló szakmai zsűri előtt az A38 Hajó nagyszínpadán, közülük 21 kapott támogatást - köztük az Árnyéknyúl is és minden bizonnyal amiatt, amit egy-két kommentből sejtek: koncerten, élőben éppen olyan magával ragadó a produkció, mint ahogy annak idején rabul ejtett a 0690. És ha még mindig fiatal tinipicsa korszakomat élném, akkor valószínűleg az egyik kedvenc zenekarom lenne az Árnyéknyúl.

https://zenefuleidnek.blogstar.hu/./pages/zenefuleidnek/contents/blog/66908/pics/lead_800x600.jpg
Alternative Rock,Rock
 
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?